a nádort követően a legmagasabb országos méltóság a feudális Magyarországon. Eredetileg a királyi birtokok és udvartartás felügyelője, illetve irányítója, valamint a királyi jelenlét ítélőszékének vezetője, mint a király helyettese. Miután feladatait a nádor és a tárnokmester vette át, a 14. századtól fő feladata az igazságszolgáltatás és az ehhez kapcsolódó oklevélkiállítás volt. A 18-19. században a nádor általános helyettese. 1884-1944 között hatáskör nélküli cím.