a varázslat egyik formája, amelynek során az őskori ember a vadászat sikere érdekében egy szertartás során megpróbálta befolyásolni a természetfölötti erőket.

állandó helyre telepített, többéves növények termesztése egy-egy nagybirtokon.

sólyomszerű madár, az Árpád-ház eredetmondájában a nemzetség ősének tekintett állat.

a társadalom tagjai számára sz együttélés legfontosabb kérdéseit szabályozza, a törvényszegők megbüntetéséről is rendelkezik.

a múlt eseményeit az írott forrásokra támaszkodva kutató tudós.

a nyílvesszők vagy íj tárolására, szállítására szolgáló, bőrből vagy háncsból készített tok.

az övre akasztva hordott kisméretű táska, amelyben a mindennapi élethez szükséges apró tárgyakat (pl. tűzszerszámot) tartottak.

természetfölötti képességekkel rendelkező személy a magyar néphitben, varázsló, aki közvetít az égi és földi világ között.

a templomnak a vallási élet szempontjából legfontosabb, megszentelt része.

a legfőbb hatalmi testület az ókori Rómában, a köztársaság korában irányítja a várost.

a magyarok Levédiában vereséget szenvedtek a besenyőktől, s két részre szakadtak. Egy részük Levedi vezetésével Etelközbe vándorolt. A másik részük, a szavárd néven említettek, a Kaukázus déli lejtőjén telepedtek le. Róluk többet nem tudunk.

olyan elképzelés, amely szerint a növények terméshozama és az állatok termékenysége növelhető bizonyos szertartások segítségével.

megtört markolatú, ívelt pengéjű vágófegyver.

olyan személy, akinek cselekedeteit külső kényszerítő erő nem határozza meg, adott számára a döntés és választás lehetősége.

a selyemhernyó gubóját borító finom szálból készült szövet.

a tárgyi emlékek, művészi alkotások megóvásán és helyreállításán dolgozó szakember, a "tárgyak doktora".

a földben rejtőző leletek felkutatásával, értékelésével, rendszerezésével foglalkozó tudós.

szabadságától megfosztott személy, aki valakinek a tulajdonában van és számára munkát végez.

az egyházmegye főpapja és felügyelője a keresztény egyházakban.

római alávetett tartomány az ókorban.