egyházi tanácskozó és törvényhozó ünnepélyes gyűlés, amely főpapok részvételével zajlott.

a szultánt követő legmagasabb méltóság címe és az uralkodó teljhatalmú helyettese a Török Birodalomban. Rendszerint a hadsereg főparancsnoka és a díván elnöke volt. Tisztsége 1918-ban megszűnt.

legnagyobb területi-közigazgatási egység a Török Birodalomban, majd Törökországban. Több szandzsák alkot egy vilajetet, melynek élén a szultánság idején a pasa rangú beglerbég, a köztársaság létrejötte (1923) óta a váli áll. Magyarországon a török hódoltság legnagyobb területi kiterjedése idején 5 vilajet (budai, egri, kanizsai, temesvári, váradi) létezett.

kisebb területi-közigazgatási egység a Török Birodalomban. Élén a bég állt. Több szandzsák alkotott egy vilajetet.

a legfőbb pénzügyi hivatal az arab kalifátusban (8-13.sz.) A nagyvezír elnökletével működő államtanács a Török Birodalomban. 1920-ban megszűnt. Divánok a vilajetekben is működtek.

aszketikus életű, vándorló vagy rendházban élő mohamedán szerzetes. Az első dervisrend a 8. században keletkezett. A rendek többsége a 12-14. században jött létre. Nagy részük vándorolva koldult, s kuruzslást vagy különböző rituális tevékenységet végzett. A kóborló szerzetesek erősen hatottak a köznép hangulatára, az egyik dervisrend (bektasi) a janicsárok körében nagy befolyással rendelkezett.

szandzsákok szerint készült, az adófizetők nevét, vagyoni állapotát, a befizetett adó mennyiségét tartalmazó összeírás a Török Birodalomban. Az összeírást a defterdárok segédeikkel végezték. A defterek a magyarországi török hódoltság (16-17. sz.) történetének fontos forrásai.

vezéri rangnak megfelelő főméltóság a Török Birodalomban. A nagyvezírnek alárendelt ruméliai beglerbéghez a birodalom európai, az anatóliai beglerbéghez a kisázsiai területek tartoztak.

a mohamedán országokban eltérő jelentéssel bíró, gyakori cím. Eredetileg a török népek nemzetségfőinek, illetve fejedelmeinek címe. A Török Birodalomban a pasák fiainak, majd a szandzsákok élén álló katonai és polgári hatalmat birtokló főtisztviselők címe. A mai török nyelvben "ur"-at jelent. Mint rangot a Török Köztársaság kikiáltása (1923) után eltörölték.

csak háború idején, zsold nélkül harcoló, önkéntesekből álló csapatok a régi török hadseregben. Katonai felderítők voltak, s a fősereget kísérve fosztogatásaikkal és pusztításaikkal rettegésben tartották a lakosságot.

különböző katonai egységek (janicsárok stb.) és szervezetek (pl. szeráj) vezetőinek címe és rangja a Török Birodalomban.

a király által kinevezett középkori tisztségviselő elnevezése. Feladata az általa igazgatott területen (pl. Erdélyben ) katonai, bíráskodási, igazgatási jogkör ellátása.

a 16-17. század fordulóján Magyarországon a Habsburg-hatalom mellett harcoló katona, császárpárti magyar.

az 1670-es évektől a Habsburg-hatalommal szembeszálló magyarországi fegyveres. A szó eredete bizonytalan, de biztos, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem Dózsa György kereszteseinek elnevezéséből származik.

török nyelvű kelet-európai népcsoport, akik a mongolok elől menekülve települtek be Magyarországra.