Fogalmak - történelem

(latin) a nemesi nemzetségi szokásjog alapján öröklődő feudális földtulajdon, hűbéri adománybirtok. Az adománybirtokért a megadományozott bizonyos (főként katonai) kötelezettségekkel tartozott. Magyarországon az ősiség szabályozta a feudum öröklési rendjét.

a Habsburg- és török uralom alatt élő szerbek egyesítését célul kitűző titkos szerb nacionalista szervezet közhasználatú elnevezése. Tagjai számos merényletet, többek között az I. világháború kirobbantására ürügyül szolgáló szarajevói merényletet hajtották végre.

I. Mátyás király különböző nemzetiségű katonákból álló zsoldosserege. 1459-ben szervezték meg. Főként cseh, lengyel, német, délszláv és magyar katonákból állt; fegyvernemei: gyalogság, tüzérség, műszaki alakulatok, nehézpáncélzatú lovasság. Létszáma kb. 10000fő volt. A fekete sereghez kb. 9000 szekér és 200 hajó tartozott. A sereget, Mátyás halála után a különböző főúri csoportosulások tudatosan szétzüllesztették. A rablócsapattá züllött sereget Kinizsi Pál 1492-ben szétverte, s maradványait rendelettel föloszlatták.

a magyar honfoglalás után mesterségesen kialakított, az ország védelmét szolgáló határsáv. Fenntartására és őrzésére határvédő népeket telepítettek.

(arab-hitetlen, istentagadó) a nem mohamedán vallásúak neve a muzulmán világban. A törökök is így nevezték a keresztény magyarokat a hódoltság idején.

a dénárnál súlyban, értékben és méretben is nagyobb ezüstpénz a középkori Európában. A német államok a 13-19. században volt forgalomban.

az ösztönös munkásmozgalom megnyilvánulási formája a 19. század elején. A főként kézműipari munkások a gépek alkalmazásában látták nyomoruk fő okát, ezért összetörték ezeket. Gépromboló mozgalmak elsősorban Angliában és Franciaországban voltak.

a mérsékelt köztársaságpárti irányzat képviselőinek elnevezése a nagy francia forradalom idején. Nevüket Gironde megyéről kapták, ahonnan vezetőik egy része származott. A tehetős polgárság érdekeit képviselték, s fokozatosan szembekerültek a jakobinusokkal. 1793-ban kiszorították őket a hatalomból, s vezetőik többségét kivégezték.

politikai párt tagjai Itáliában a 12-14. században. Szemben álltak a német-római császárt támogató ghibellinekkel. A pápaságot támogatták, jórészt tehetős kereskedők és iparosok voltak. Nevüket a német-római császárral ellenséges Welf hercegekről kapták.

politikai párt tagjai Itáliában a 12-14. században. Szemben álltak a pápaságot támogató guelfekkel. A német-római császár hívei voltak, elsősorban a nagy olasz arisztokrata családok tartoztak közéjük. Nevüket Waiblingen német várról kapták.

1690, a Habsburg-uralom alá került Erdély belső viszonyait és politikai jogállását szabályozó, I. Lipót által kibocsátott rendelet. Biztosította a négy bevett felekezet jogait és szabad vallásgyakorlatát, a rendi önkormányzatot és a kereskedelem szabadságát. Az ezután fölállított guberniumot (főkormányszék) a bécsi udvari kancellária felügyelete alá helyezték.

(görög=uralkodóház) öröklés vagy állami törvények alapján a trónon egymást követő személyek családja.

(latin-decima=tizedik) az egyháznak fizetett tized.

a pénz értékének csökkentése, a valuta leértékelése. Általában a gazdaság stabilitása érdekében, a pénz további értékcsökkenésének megakadályozására alkalmazzák.

a hieratikus írásból a Kr.e. 8-7. században kialakult óegyiptomi írásfajta, melyet kb. a Kr.u. 5. századig használtak. A mindennapi követelményeknek jobban megfelelő, sok rövidítést alkalmazó írás volt.

valamely terület vagy állam fegyvermentesítése, a fegyveres erők, a hadiipar és a katonai létesítmények leszerelése. A demilitarizált övezetekben tilos katonai egységek állomásoztatása, a katonai jellegű tevékenység, katonai létesítmények felállítása, illetve fenntartása, valamint a szerződésben engedélyezett keretek túllépése.

az egyes államok között vita tárgyát képező területeket elválasztó vonal. Általában fegyverszüneti vagy fegyvernyugvási megállapodás alapján jelölik ki, mindkét oldalon demilitarizált övezetet hoznak létre, s a vonalat egyik fél sem lépheti át.

(latin) a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása. Jellemzői: a termelés csökkenése, az értékesítési lehetőségek romlása, a beruházások elmaradása és a munkanélküliség növekedése. A modern gazdaságokban a társadalmi rendszertől függetlenül jelentkezik.

(görög) főleg az időszámításban használatos, általában tíznapos időszakot jelölő időegység. A francia forradalmi naptárban pl. egy hét tíz napból állt.

az I. Ferenc József osztrák császár és magyar király által a magyar alkotmányosság megsértésével kinevezett báró Fejérváry Géza táborszernagy kormányának (1905-1906) gúnyneve.

a pénzügyek és a gazdaság irányítására I. Ferdinánd Habsburg király által 1528-ban felállított központi hivatal. Saját kezébe vette a királyi jövedelmek kezelését, nagy szerepet játszott a törökellenes háborúk gazdasági alapjainak megteremtésében. A 16. századtól többször átszervezték; 1848-ban megszűnt.

képszerű jeleket tartalmazó óegyiptomi írás. A hieroglif írásnak a mindennapi élethez jobban alkalmazható változata.

képszerű jeleket tartalmazó óegyiptomi mássalhangzóírás. Szobrokra, obeliszkekre, sírok és templomok falaira vésték, illetve festették. 1882-ben Champollion francia nyelvész fejtette meg.

(spanyol) a nemesség középső és alsó rétegeihez tartozó nemesek elnevezése a közép- és újkori Spanyolországban. A 16-17. században többségük elszegényedett. Jelentős szerepet játszottak a spanyol gyarmatosításban.

gregorián naptár: a Juliánus-naptár helyett, XIII. Gergely pápa rendeletére 1582-ben bevezetett naptár. Ebben a naptárban a néggyel osztható évszámú évek 366 napos szökőévek, a többi 365 napból álló év. Magyarországon 1588-tól van érvényben.

(latin=viselt dolgok) valamely nép, történelmi személyiség vagy eseménysorozat történetét feldolgozó történetírói alkotás. A középkori latin nyelvű történetírás irodalmi igényességű műfaja; gyakran szerepeltet mondai, illetve képzelt alakokat és személyeket. Nyugat-Európában és a Bizánci Birodalomban az 5-12. században élte virágkorát. Magyarországon az első a 11. században keletkezett, azóta elveszett úgynevezett ősgesta volt, amelyet későbbi szerzők (Anonymus, Kézai Simon stb.) munkáikban átdolgozva használtak fel.

(másként: rendszerváltás) egy ország politikai berendezkedésének, alkotmányos viszonyainak gyökeres módosulása. Végbemehet forradalom révén vagy békésen is. A fogalmat elsősorban az 1989-90 körüli közép-európai események megnevezésére használjuk.

az Európai Szén- és Acélközösség (1952) közismertebb neve. Nyugat-Európa több országra kiterjedő iparvidékének kihasználása érdekében jött létre. Szerveit 1965-ben összevonták az EGK-éival.

az Európai Közösség, majd az EU csúcskonferenciája. Általában félévente ül össze, a tagállamok állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei részvételével.

egységesülés, különálló részek egységes egésszé alakulása. Történelmi értelemben ma főként az európai egységfolyamatot értjük alatta.

Magyar Királyi Kúria: a legfelső bíróság Magyarországon 1848-1849 között. Kúriának nevezték gyűjtőnéven 1723-tól a királyi ítélőtáblát és a Hétszemélyes Táblát. 1849-1861 között működése szünetelt. Utóda 1949-ben a Legfelsőbb Bíróság lett.

George Fox által Angliában alapított laikus keresztény felekezet. A 17. század második felében Amerikában honosodott meg. Hirdetik a felebaráti szeretetet, küzdenek az emberi jogok érvényesítéséért, a nők egyházon belüli jogaiért, a békért és a leszerelésért; hitvallásuk, liturgiájuk és szentségeik nincsenek. Elutasítják a katonai szolgálatot.

az eseményeket szoros időrendben elbeszélő középkori történetírói alkotás. Műfaját tekintve rokon a gestával. Általában antik irodalmi mintát követ, s elhallgatja az író népére vagy országának uralkodójára vonatkozó kedvezőtlen tényeket. Magyarországon igazi krónikák nem készültek, az ilyen című művek (pl. Képes Krónika) tulajdonképpen gesták.

(német: kaiserlich und königlich-császári és királyi rövidítése) a közös állami intézmények (közös pénzügy, hadsereg, külképviseletek stb.) és vállalatok megjelölése az Osztrák-Magyar Monarchia idején.

(görög-kortan) a különböző időszámítások keletkezésével és egymáshoz való viszonyuk alakulásával foglalkozó történeti segédtudomány.

közvetlenül a gyarmatügyi minisztérium alá tartozó, önkormányzattal nem rendelkező brit gyarmatok elnevezése.

Bonaparte Napóleon egyeduralmának időszaka a nagy francia forradalom utáni időszakban. A direktórium bukásától a császárság kikiáltásáig tartott.

Nemzeti Konvent: a legfőbb törvényhozó testület, az alkotmányozó nemzetgyűlés neve a nagy francia forradalom idején.

I. Napóleon francia császár által Nagy-Britannia elszigetelésére elrendelt gazdasági intézkedések összessége. 1806-1814 között volt érvényben. A Franciaországgal ellenséges Brit Birodalom hatalmának megtörését szolgálta, de teljesen sohasem valósult meg.

(spanyol: conquistador=hódító) a Közép- és Dél-Amerikát gyarmatosító spanyol felfedezők és hódítók a 16-17. században. Főként a mesésének hitt arany-és ezüstkincsek vonzották őket; tömegesen fosztották és irtották ki az indián őslakosságot. Többségük elszegényedett nemes (hidalgo) volt, akik a gyarmatokon vezető tisztségeket, címeket és birtokokat szereztek.

a Habsburg-birodalomban az uralkodó jövedelmeit és az állami pénzügyeket kezelő, illetve intéző központi kormányzati szerv a 16-19. században. 1527-ben állította fel I. Ferdinánd, élén az elnökkel. Az Udvari Kamara intézte a birodalom katonai vonatkozású pénzügyeit is. 1849-ben szűnt meg.

a Habsburg-birodalom egyik központi kormányzati szerve. A 16-17. században jelentős szerepe volt a magyarországi ügyek intézésében, de a magyar udvari kancellária felállításával ez megszűnt.

az uralkodó tanácsadó testülete a 16-17. századi Habsburg-birodalomban. A 17. századtól már csak igazságszolgáltatási funkciója volt.
A fejedelem tanácsadó testülete 1704-1705-ben a Rákóczi-szabadságharc idején. A fejedelmi kancellária útján rendeleteket adott ki.

főként liszttel-kenyérrel, de néha más termékkel is adózó, a királyi udvari birtokon élő szolgálónép a 11-14. századi Magyarországon. Károly Róbert uralkodásáig saját ispánjaik vezetése alatt éltek, ezután többségük beolvadt a kialakuló egységes jobbágyságba.

a nyomásos gazdálkodás rendszerében a terménybetakarítás után egy évig be nem vetett, s állatokkal legeltetett szántóföld.

a törvényerejű rendelet Oroszországban, illetve a volt Szovjetunióban.

a földesúri birtok jövedelmeinek összeírását és a jobbágyi szolgáltatásokat tartalmazó gazdasági irat, oklevél. Nyugat-Európában a 10. századtól, Magyarországon a 15. századtól fordulnak elő.

az emberiség történetének Amerika felfedezésétől (1492) az I. világháborúig (1914-1918) terjedő korszaka.

a király szolgálatában álló vitézek alsóbb rétege az Árpád-kori Magyarországon. A királyi várbirtokból katonáskodásuk fejében kapott birtokukat utódaikra nem örökíthették. Személyükben szabadok voltak, adót nem fizettek. A királyi birtokok nagyarányú eladományozásával párhuzamosan helyzetük a 13. század elejétől romlott, egy részük bekerült a köznemességbe, más részük kiváltságait elveszítve beolvadt az egységesülő jobbágyságba.

a török támadások kivédésére épített várak rendszere a 16-17. századi Magyarországon. Fő feladata a határvédelem, az ellenség utánpótlásának akadályozása, a szárazföldi és vízi utak, illetve átkelőhelyek biztosítása, a környékbeli lakosság életének és vagyonának védelme. A 14. században kezdődött kiépítése a 15. század végére a déli határvidéken kettős végvári erődrendszer létrejöttét eredményezte. Az ország három részre szakadása után a hódoltsági terület határvonalán fekvő várak (Eger, Győr, Kanizsa, Várad stb.) alkották a végvár rendszert. A végvárak a 17. század végén, a török kiűzésével hadászati jelentőségüket elvesztették. A bécsi udvar - attól félve, hogy Habsburg-ellenes függetlenségi harc támaszpontjaivá válhatnak - a 18. század elején többségüket felrobbantották.

a náci Németország és a fasiszta Olaszország közös megnevezése, különösen a második világháború idején. 1936-ban alakult ki a "Berlin-Róma tengely" megkötése révén.

védelmül épített töltés, gát. Gyakran árokkal együtt alkalmazták.

a katolikus egyház legkisebb szervezeti egysége. Temploma és papja van, meghatározott területről tartoznak hozzá a hívek.

a nemességet adományozó oklevél elnevezése. Anyaga valójában kecske-, bárány- vagy borjúbőr volt.

gyökeres megoldásra, alapos, mélyreható változásra törekvő személy vagy csoportosulás.

az Amerikai Egyesült Államokban a törvényhozó testület elnevezése. Két háza a szenátus és a képviselőház.

várak és erődök olyan helyisége, amely védett a tüzérségi támadástól. Általában föld alá, alagútszerűen képezték ki.

a hagyományokhoz, szokásokhoz, a múlt értékeihez ragaszkodó, a gyors változásoktól idegenkedő személy, politikai csoportosulás. Használják negatív értelemben is, akkor a jelentése maradi.

csoportok, pártok, szervezetek vagy államok közötti szövetség, megegyezés

a Festetics György alapította gazdasági akadémia Keszthelyen. Elnevezését Festetics keresztnevéről, illetve a híres római költő Vergilius földművelésről szóló tankölteményeiről, a Georgikákról kapta.

a papírsás szárának belsejéből préseléssel készített írófelület, amelyre nádtollal írtak.

a perzsákkal rokon, iráni nyelvet beszélő ázsiai nép.

a nyereg tartozéka, lóra szálláskor és lovagláskor ebbe teszi lábát a lovas. A nyeregről függ le a ló két oldalán.

kupola vagy csonka kúp alakú tetővel ellátott, farácsos oldalfalú, rendszerint nemezzel fedett nomád lakósátor.

ókori versenypálya lovas- és kocsiversenyek számára.

a cirkuszi játékokon részt vevő bajvívó az ókori Rómában. Az arénában egymással, illetve vadállatokkal küzdöttek életre-halálra. Általában kiképzett rabszolgák voltak, de voltak közöttük szabad emberek is.

az indoeurópai nyelvcsalád nyugati ágához tartozó népek gyűjtőneve. Ide tartoznak például a frankok, gótok, langobárdok.

germán eredetű nép. A Rajna vidékén éltek, innen kiindulva terjeszkedtek Róma rovására a mai Franciaország területén.

több hajó összességét jelentő fogalom. Rendszerint szolgálhat katonai, kereskedelmi vagy halászati célokat.

(görög= jó hír, örömhír) a kifejezés az ókeresztények számára a Krisztusban megjelenő üdvösséget jelentette. Másrészt Krisztus életének, halálának és feltámadásának története, illetve az ezt elbeszélő bibliai könyvek neve. A négy evangélium szerzője: Máté, Márk, Lukács és János.

a katonai főparancsnok címe Japánban 1867-ig. 1192-től a hadügyek irányítója volt, a 15. századtól a császár helyett a tényleges hatalmat gyakorolta, és az országot ettől kezdve a Minamoto-, majd a Tokugava-család kormányozta. 1867-ben a Mucuhito császár a sógunátust felszámolta.

főként német származású, és a városi polgárságból való telepítésvezető Észak- Magyarországon (mai Szlovákia) a 13. századtól kezdve. Ők irányították az erdőket irtó, a földet először feltörő, falvakat építő jobbágyok munkáját, amiért a földesuraktól kiváltságokat kaptak, s az új falvak vezetői (bírói) lettek Közülük később sokan nemességet is szereztek.

a 13. századtól a Kelet-Magyarországra, Erdélybe és a Bánságba betelepülő románok vezetői. A 14-15. században a falvak telepítésvezetői voltak, egy részük magyar nemességet kapott, más részük falvaik vezetője maradt. Hozzájuk hasonlóak voltak Észak-Magyarországon a soltészek.

a magyar törzsszövetség főfejedelme a 9-10. században. Tisztsége a magyarok vándorlása során kazár és türk mintára alakult ki, de a tényleges hatalom a gyula kezében volt. Méltósága a honfoglalása (896) időszakában szűnt meg.

a honfoglaló magyarság két fejedelme közül a tényleges hatalmat, főbírói és fővezéri tisztséget birtokló méltóság. 904 után a főfejedelemséget jelentő kende tisztséget is megszerezte.

mezőgazdasági idénymunkát (pl. aratás), rendszerint lakóhelyétől távol, többedmagával, általányban (summa) megállapított fizetségért vállaló mezőgazdasági vándormunkás. A summásokat általában nagyobb gazdaságok alkalmazták, zömük az agrárproletariátusból került ki. Magyarországon a 19. század második felében jelentek meg, s az 1940-es években tűntek el.

az állam biztonságát fenyegető külső vagy belső veszély, illetve a közrendet fenyegető legsúlyosabb bűncselekmények miatt elrendelt rendkívüli büntetőeljárás.

valamely nemzet vagy nemzetiség felsőbbrendűségét, kivételességét hirdető, más népeket megvető, érdekeiket és jogaikat semmibevevő, ellenük gyűlöletet keltő, őket gyakran üldöző szélsőséges nacionalizmus. Az elnevezés I. Napóleon francia császár elvakult hívének számító Chauvin francia katona nevéből ered.

Zsigmond király (1387-1437) által 1408-ban alapított magyar világi lovagrend. Tagjai, a bárók az uralkodóház támogatásáért cserében országos főméltóságokat kaptak. A 15. század közepén gyakorlatilag megszűnt.

(francia) a jakobinus diktatúra tömegbázisát jelentő városi szegények neve a nagy francia forradalom idején. Nevüket onnan kapták, hogy nem a nemesek által viselt térdnadrágot (coulotte), hanem hosszú nadrágot hordtak.

az állattartás olyan módja, amikor télen-nyáron a szabad ég alatt tartják az állatokat (szarvasmarha, juh).

legfeljebb 1/8 telekrésszel rendelkező szegény jobbágy. A zsellérek jelentős részének egyáltalán nem volt földje.

birtokait elvesztő, elszegényedő nemes a dualizmus korában.

18. századi filozófiai mozgalom, amely az ész és az értelem fontosságát hangsúlyozva a polgárság új gondolkodásmódját tükrözte.

olyan politikai rendszer vagy uralom, amely nyílt erőszakkal tartja fenn korlátlan hatalmát.

olyan hivatal vagy intézmény, amely ellenőrzi a sajtótermékek, a filmek, vagy egyéb kulturális termékek tartalmát, hogy azok megfelelnek-e a fennálló politikai hatalom érdekeinek.

egy népcsoport beolvadása a másik népbe.

az a korszak Magyarországon (a 18-19. században), amikor a bujdosó szegénylegények rablásai, fosztogatásai súlyos gondokat jelentettek.

Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és a hozzájuk csatlakozó államok katonai tömbje az első világháborúban.

az Anglia és Franciaország között 1904-ben, a központi hatalmak ellen létrejött megállapodás. Az elnevezés a francia Entente Cordiale (szívélyes megegyezés) kifejezésből származik. 1907-ben Oroszország is csatlakozott hozzá.

középkori tisztség a Magyar Királyságban. Feladata a királyi birtokok és jövedelmek kezelése, valamint a királyi városok feletti főbíráskodás volt.

a fogatolás olyan eszköze, amelyet - a korábban alkalmazott módszerrel, a nyakhámmal szemben - nem az állat nyakára, hanem lejjebb, az úgynevezett szügyére raknak. Alkalmazásával jelentősen megnőtt a befogott állat húzóereje.

a királyi megyéből kialakult megyeszervezet a 13. század végétől. A királyi hatalom gyakorlása továbbra is a megyén keresztül történt, de a megyei nemesek önkormányzattal rendelkeztek.

a földművesek egyik kötelezettsége, amit a földtulajdonos számára kellett teljesíteniük. Jelenthette a földtulajdonos saját kezelésű földjének művelését, szállítási munkát, építkezést.

a janicsárok utánpótlásának biztosítására az oszmán-török állam időnként a meghódított területekről az arra alkalmas keresztény gyermekeket összegyűjtötte. Ez a szokás 1660 táján megszűnt, a meghódított magyar területen pedig nem is terjedt el.

a Magyar Királyságban a király vagy más nagybirtokos famíliájához csatlakozó, annak hadi kíséretét alkotó nemes, akinek védelmét, ellátását ura biztosította. A viszony nem volt örökletes.

a 11. század végén Franciaországban megalakult szerzetesrend, amely a bencésekből vált ki. Mintaszerű gazdálkodásuk és tanító, térítő tevékenységük példaértékű.

pápaválasztói joggal rendelkező főpap, aki rangját tekintve az érsek fölött áll. A pápa tanácsadó testületének tagja. Nevüket öltözékük egyik darabjáról, a bíbor színű palástról kapták.

az ókori görögöktől és rómaiaktól ered ez a kifejezés. Eredetileg arra a személyre, népre használták, akiket nem tartottak műveltnek. A rómaiak így nevezték a népvándorlás népeit, például a germánokat.

VIII. Henrik angol király leválasztotta az angol egyházat a római katolikus egyházról. Leginkább az késztette erre a lépésre, hogy a pápa nem engedélyezte válását. Az anglikánok később a protestáns tanításokat vették át.

hitét elhagyó vagy megtagadó. Hazáját, politikai meggyőződését, valamilyen közösséghez való tartozását eláruló, megtagadó, az ellenséghez átálló személy.

(lengyel: sejm) az országgyűlés neve Lengyelországban. 1493-tól a legfőbb törvényhozó testület. Kétkamarás parlament volt, döntései csak egyhangú szavazással születhettek meg.

a nők választójogának elismertetéséért a 19. század végén kibontakozott polgárjogi nőmozgalom híve. A szüfrazsett mozgalom Nagy-Britanniából kiindulva elterjedt az USA-ban, Franciaországban, Németországban stb., de tömegbázisa mindvégig szűk maradt. Az I. világháború után mozgalmuk fokozatosan megszűnt.

II. József magyar király (1780-1790) 1781-ben kiadott vallásügyi rendelete. A türelmi rendelet az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon a protestánsok és a görögkeleti vallásúak részére biztosította a hivatalviselés jogát és a szabad vallásgyakorlatot.

(görög: zsarnokság) diktatórikus államforma az ókori Görögországban. Ez a monarchikus jellegű uralmi forma többnyire a nemzetiségi arisztokráciának a hatalomból való kiszorulását követően jött létre a Kr.e. 7-6. században. Kialakulása átmenetileg a démosz érdekeit szolgálta, és egy ideig előmozdította a gazdaság és a kultúra fejlődését.

a jobbágytelek használatáért a földesurat megillető jobbágyi szolgáltatások összessége. A jobbágyság az úrbéri föld használatáért 1848-ig tartozott a földesúrnak úrbéri szolgáltatással.

a földesúr jobbágyai, cselédei, birtoktalan familiárisai felett mindenféle ügyben ítélkező feudális bíróság. Ítélkezett a földesúri területeken elkövetett közbűntényekben és az ott elfogott gonosztevők felett is. A jobbágyfelszabadítással (1848) a Magyarországon a 14. századtól általánosan elterjedt úriszék is megszűnt.

egy lyoni vándorprédikátor, Pierre Valdez által 1176-ban alapított eretnekmozgalom. A szegény néprétegek körében az apostoli szegénységet követelő, a gazdag egyház és papság ellen fellépő tanaikkal nagy népszerűséget szereztek. Mozgalmuk főként Franciaországban, a Német-Római Birodalomban és Itáliában terjedt el, de a 14. században Magyarországon is voltak követői.

különböző politikai célok megvalósításáért indított vallási köntösben jelentkező fegyveres konfliktus. A vallásháborúk korának szokták nevezni a 16-17 századi a reformáció és ellenreformáció hívei között dúló háborúkat.

a pestis régi elnevezése. Európában (Magyarországon is) a 6-17. században nagy emberáldozatokat követelő pestisjárványok pusztítottak, közülük legsúlyosabb a 14. század közepén a lakosság 1/4 részét elpusztító járvány volt.

(latin) feltehetőleg etruszk eredetű hatalmi jelkép az ókori Rómában. A szíjjal összekötött vesszőnyalábot (bárddal) a lictorok (hivatalszolgák) vitték uraik előtt.

számos állam haditengerészeti erőinek magasabb parancsnoki állományában a vezérőrnagynak megfelelő katonai rendfokozat. Rendszerint egy hajóosztály, illetve több kisebb-nagyobb egységből álló flotilla vagy parti létesítmény parancsnoka. Horthy Miklós , Magyarország kormányzója is ellentengernagy volt.

(görög: nép) a polgárjoggal rendelkező vagyontalan szabadok (köznép) az ókori görög poliszokban. A Kr.e. 6.században közigazgatási egység az athéni államban.

(latin) az ókori római hadsereg kisebb gyalogos csapategysége. Lehetett önálló csapat vagy a légió része.

(francia: brigadier) francia eredetű, tábornoki rangnak megfelelő tiszti rendfokozat a Rákóczi-szabadságharcban (1703-1711) idején.

a középkorban az uralkodó vagy valamely főúr udvarában a lovagi életre testileg-szellemileg felkészülő nemes ifjú. Ura mellett többnyire bizalmi jellegű és fegyveres feladatokat látott el.

az embereknek valamely meghatározott államhoz való tartozása. Fogalma a polgári társadalmak kialakulásával jelent meg a 19. század első felében. Magyarországon először és átfogóan 1879-ben szabályozták törvényben az állampolgárság fogalmát.

az uralkodó korlátlan hatalmán alapuló kormányzati rendszer. Leggyakoribb formája az abszolut monarchia. A magyar történelemben azon időszakok elnevezése, amikor a Habsburg uralkodók a rendi alkotmány semmibevételével Magyarországnak a birodalomba való beolvasztására törekedtek.

(görögül: osztrakiszmosz) a népszavazás agyagcserépdarabokkal történő ókori formája. A legalább 6000 polgár részvételével megtartott népgyűlésen cserépszavazással határoztak valamely államra veszélyesnek tartott vagy túl nagy befolyást és hatalmat szerzett személy 10 évre történő száműzetésről, anélkül, hogy a száműzött vagyonát és politikai jogait elveszítette volna. A cserépszavazás intézményét az ókori Athénban Kleiszthenész Kr.e. 508-507-ben hozta létre, az utolsó ismert cserépszavazás Kr.e. 417-ben tartották.

egyházi büntetés, mely hívőkre és egyházi személyekre is vonatkozhatott. Eltiltást jelentett az egyházi szertartásokról, a bűnös nem részesülhetett a szentségekből (pl. esketés, bűnök megbocsátása).

Isten kiválasztott embere, aki az isteni akaratot közvetíti, elsősorban úgy, hogy tanítja az embereket. A mohamedán vallásban például a vallásalapító Mohamedet nevezik így.

a vallásos mohamedánok szigorú böjti ideje. Egy hónapig tart. Napkeltétől napnyugtáig tilos az étel- és italfogyasztás, a mulatozás.

az a földrajzi terület, amely Jézus életének színtere volt. Emiatt a későbbi korokban szentnek tartották. Jelentős városai pl. Betlehem és Jeruzsálem. A középkorban zarándokok keresték fel, és keresztes hadjáratok indultak azért, hogy az araboktól visszafoglalják.

a Német-római Császárságban a 13. századtól a császárt választó hét főméltóság - uralkodók, érsekek - egyike.

a frankoknál kialakult udvari főtisztség, a király utáni első ember.

a katolikus megújulás során létrejött szerzetesrend. Loyola Ignác alapította 1640-ben. Tagjai a pápának teljes engedelmességet fogadnak. Iskolákat, egyetemeket hoztak létre, és hittérítő munkájuk is jelentős volt.

a serviensek (a szó eredeti jelentése: a király szolgái) közül választott vármegyei tisztviselő. A megyét képviselte, bírósági igazgatási feladatokat látott el.

a szőlő gondozásával, a szőlőmunkások felügyeletével megbízott személy.

egyházi tanácskozó és törvényhozó ünnepélyes gyűlés, amely főpapok részvételével zajlott.

a szultánt követő legmagasabb méltóság címe és az uralkodó teljhatalmú helyettese a Török Birodalomban. Rendszerint a hadsereg főparancsnoka és a díván elnöke volt. Tisztsége 1918-ban megszűnt.

legnagyobb területi-közigazgatási egység a Török Birodalomban, majd Törökországban. Több szandzsák alkot egy vilajetet, melynek élén a szultánság idején a pasa rangú beglerbég, a köztársaság létrejötte (1923) óta a váli áll. Magyarországon a török hódoltság legnagyobb területi kiterjedése idején 5 vilajet (budai, egri, kanizsai, temesvári, váradi) létezett.

kisebb területi-közigazgatási egység a Török Birodalomban. Élén a bég állt. Több szandzsák alkotott egy vilajetet.

a legfőbb pénzügyi hivatal az arab kalifátusban (8-13.sz.) A nagyvezír elnökletével működő államtanács a Török Birodalomban. 1920-ban megszűnt. Divánok a vilajetekben is működtek.

aszketikus életű, vándorló vagy rendházban élő mohamedán szerzetes. Az első dervisrend a 8. században keletkezett. A rendek többsége a 12-14. században jött létre. Nagy részük vándorolva koldult, s kuruzslást vagy különböző rituális tevékenységet végzett. A kóborló szerzetesek erősen hatottak a köznép hangulatára, az egyik dervisrend (bektasi) a janicsárok körében nagy befolyással rendelkezett.

szandzsákok szerint készült, az adófizetők nevét, vagyoni állapotát, a befizetett adó mennyiségét tartalmazó összeírás a Török Birodalomban. Az összeírást a defterdárok segédeikkel végezték. A defterek a magyarországi török hódoltság (16-17. sz.) történetének fontos forrásai.

vezéri rangnak megfelelő főméltóság a Török Birodalomban. A nagyvezírnek alárendelt ruméliai beglerbéghez a birodalom európai, az anatóliai beglerbéghez a kisázsiai területek tartoztak.

a mohamedán országokban eltérő jelentéssel bíró, gyakori cím. Eredetileg a török népek nemzetségfőinek, illetve fejedelmeinek címe. A Török Birodalomban a pasák fiainak, majd a szandzsákok élén álló katonai és polgári hatalmat birtokló főtisztviselők címe. A mai török nyelvben "ur"-at jelent. Mint rangot a Török Köztársaság kikiáltása (1923) után eltörölték.

csak háború idején, zsold nélkül harcoló, önkéntesekből álló csapatok a régi török hadseregben. Katonai felderítők voltak, s a fősereget kísérve fosztogatásaikkal és pusztításaikkal rettegésben tartották a lakosságot.

különböző katonai egységek (janicsárok stb.) és szervezetek (pl. szeráj) vezetőinek címe és rangja a Török Birodalomban.

a király által kinevezett középkori tisztségviselő elnevezése. Feladata az általa igazgatott területen (pl. Erdélyben ) katonai, bíráskodási, igazgatási jogkör ellátása.

a 16-17. század fordulóján Magyarországon a Habsburg-hatalom mellett harcoló katona, császárpárti magyar.

az 1670-es évektől a Habsburg-hatalommal szembeszálló magyarországi fegyveres. A szó eredete bizonytalan, de biztos, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem Dózsa György kereszteseinek elnevezéséből származik.

török nyelvű kelet-európai népcsoport, akik a mongolok elől menekülve települtek be Magyarországra.

céhen kívüli iparos, aki termékeit a tilalmak ellenére is készítette, árusította.

különleges kivitelű, kézzel írott középkori könyv, melybe színes képeket, díszes kezdőbetűket festettek.

igazságszolgáltatással és kormányzással kapcsolatos okleveleket, rendeleteket készítő és kiadó hivatal.

a középkorban így nevezték a kórházakat, menedékhelyeket.

germán eredetű tisztség. A Magyar Királyságban a középkorban a királyi család azon férfitagjai kapták, akik még koronázás előtt álltak, vagy egyáltalán nem lettek uralkodók.

középkori magyar méltóságnév. Először a horvát területek irányítójának címe, majd a magyar királyság déli területeinek igazgatására is hoztak létre ilyen tisztségeket. A bán több megye felett gyakorolt katonai és közigazgatási hatalmat a király kinevezésével.

Európai Gazdasági Közösség; 1957-ben létrejött nyugat-európai szervezet, az EU elődje.

a legerősebb nagyhatalmak (az USA és a Szovjetunió) elnevezése 1945 után.

olyan államforma, amelyben a központi kormány mellett létezik olyan közigazgatási szint (tartomány, tagállam stb.) amely maga is saját kormánnyal rendelkezik. Létrejöhet önálló államok összefogásával (pl. USA), illetve eredetileg egységes ország pl. nemzetiségi alapon történő átszervezésével. Ez utóbbi történt a Szovjetunió megalakulásakor.

Marshall amerikai külügyminiszter nevéhez fűződik a felajánlás az USA részéről Európa újjáépítése céljából (1947). A segélyt csak a nyugati államok fogadták el.

a kommunista országok 1955-ben megalakult katonai tömbje. Mindvégig szovjet vezetés alatt állt.

egy döntés vagy határozat ellen bejelentett tiltakozás, amely megsemmisíti az eredeti döntést, meggátolja a határozat életbe lépését.

(angol: Észak-Atlanti Szerződés Szervezete) 1949-ben alakult, eredetileg nyugat-európai és észak-amerikai államokat tömörítő katonai szövetségi rendszer. 1999 óta hazánk is tagja.

a nyugati és a kommunista országok határán (az utóbbiak által) kiépített akadályrendszer (szögesdrót, aknamező, stb.), amely a két tábort fizikailag is elválasztotta egymástól. A kifejezést Churchill használta először 1946-ban.

a Szovjetunió és az USA politikai-hatalmi és gazdasági harca 1947 és 1989 között, amely fegyverkezési versennyel járt együtt.